Mindent elborító Káosz-tengerében

Van egy parányi sziget,

Melynek édesvizű

Szeretet-tavában

Vagyok élő kövület.

Isten, természet adta görbe tükreimnek

Igazság edzi fényét,

Mely fájón marja az

Istentől, embertől

Messze szállt önzők létét.

Az összeesküdtek

Nagy terveket forralnak

A teremtésbe is belepiszkálnak,

Századok óta hazudnak

S egy pusztuló bolygót uralnak.

Milliárdnyi embert kínoznak!

Kozmikus bűncselekményt osztanak!